Árnyékos oldal

Jégtörés

A híradásokból ismert, hogy az ónos eső akár több ezer hektár erdőterületet is károsíthat.

Az ónos esőzések a fa ágait kezdetben finom jégréteggel vonják be, ami az újabb csapadék, nedves levegő következtében tovább hízik. Az így kialakult hatalmas többletsúly a fiatalabb fákat gyorsan lehajlítja, elfekteti. At idősebb erdőállományok egy ideig megbírkóznak vele, de egy kritikus határ után, illetve a szél megerősödésével a vastag ágak is töredezni kezdenek, sőt az egész fa gyökerestől kifordulhat, akár több futbalpályányi területen is. Az érintett erdők balesetveszélyessé válnak, a következmény jelentős anyagi kár, esetenként személyi sérülés is lehet.

Mégsem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy a talajon fekvő holtfák, vagy a lábukon maradó csonkoknak is óriási szerepük van az edő életében. Egy felborult fa gyökértányérja  például kiváló helye a magok csírázásának, és az ökörszem is szívesen fészkel bele.

Az erdészek a jégtörést az úgynevezett természetes erdődinamika részénak tartják.Ezekben a helyzetekben mutatkozik meg igazán az erdő életereje. Végig követhetjük azt a folyamatot, ahogyan a kisebb-nagyobb üres erdőfoltokat (lékek) néhány év alatt megújitja a természet. Ahogyan az oda hulló magokból, a fák sarjaiból változatos életközösség alakul ki. Ezt megfigyelve az erdészek mesterségesen hoznak létre üres erdőfoltokat, hogy ezzel természetesen újítsák meg az erdőt.

Figyelem!

A gyönyörű jég borította ágak alatt inkább ne sétáljunk, mert az addig csodás erdő hirtelen életveszélyessé válhat. A recsegő-ropogó, időnként robbanásszerű hangok a fák dőlését, törését jelzik.

Miért?

"VÁNDOR KI ELHALADSZ MELLETTEM - NE BÁNTS!

Olvasható megannyi táblán az ország erdeiben. Mégis ha végig nézünk a kirándulókat fogadására készült parkerdőben, elszomorító kép tárul nem egy helyen elénk.Az oktalan és értelmetlen vandalizmusnak talán csak a kerítés, avagy a bíztonsági felügyelete szabhatna határt? Márpedig az erdőkben erre nincs lehetőség.

Általános tapasztalat az, hogy a látogatók túlnyomó többsége arra használja az eszközöket amire valók.A padot pihenésre, a tűzrakóhelyet tűzgyújtásra, az informácios tábláról tájékozódik, az esőbeállóban menedéket keres. De miért is kell ezeket látszólag maguktól értetendő dolgokat felsorolnunk? Mert a létszámában elenyésző kisebbség a rongálásban, azaz mások örömének elrontásában leli kedvét.

Sajnos mifelénk sincs másként. Az évtizedek óta kedvelt csoportos talka helyünket, az országszerte ismert turistaházunkat, a sorozatos rongálás és betörések és akörnyék feldúlása miatt feldni kényszerültünk. Az országos hírü Erdei Tornapályán felújítását követöen rövidesen sok tájékoztató táblát összefickáltak. Sajnos a parkerdőnk új létesítményénél, a Várisi Sétaútnál is szomoruan tapasztalhattuk a rongáló kisebbség gyalázatos tevékenységét. A kihelyezett jelzések mintegy felét leszedték, eltörték.

Ugye, hogy valami nagyon nincs rendben? Márpedig ha a társadalom egésze, az erdőt tisztelők egyre nagyobb tábora nem vesz tudomást ezekről, ha a híradások mindig csak"valakikről" és "ismeretlenekről" szólnak a rongálásokkal kapcsolatban, akkor az ezt sugalhatja.. És nam marad más, mint a reggeli körútját végző erdész újabb pusztítás felfedezése után elsóhajtott kérdése:  MIÉRT?

Szép fehér növény, de borzalmas sebeket okoz.

Mégsem viszik haza a kertbe

A newcastle-i Keith Cooper épp feleségével és kutyájával sétált, mikor az asszony észrevett egy hatalmas, érdekes növényt a bozótban, s arra kérte férjét, nézze meg közelebbről, hátha hazavihetnek belőle egy hajtást. Miután Keith közelebbről is megnézte a fehér virágú növényt, pont belegyalogolt annak leveleibe. A növény toxinja azonnal a bőrébe került, ami nemcsak irritációt okozott, de extrém fényérzékenységet is - a kaukázusi medvetalp ugyanis megszünteti a bőr UV-sugárzásokkal szembeni ellenállását. A szerencsétlen férfi először azt hitte, csak megcsípte egy bogár, és az okozza lába vörösségét, megduzzadását, de a tünetek később sem csillapodtak (fotókat itt láthatsz). Az orvosok elképedve látták sebes lábát, melyen már járni is alig tudott, és fitofotodermatitisszel diagnosztizálták. Bőre azért roncsolódott ilyen súlyosan, mert a mérgező növény hosszú évekre védtelenné tette bőrét a nap sugaraival szemben, így ha meg akar gyógyulni, akkor teljesen kerülnie kell a lábát érő napfényt hét éven át.

Vakság, kiütések: már hazánkban is fenyeget

A kaukázusi medvetalp meglehetősen nagy mennyiségben tartalmaz furanokumarinokat, egy olyan anyagot, mely rákkeltő, és fényérzékennyé teszi a bőrt. A kellemetlen tünetek már akkor jelentkeznek, ha csak hozzáérünk a levelekhez, melyeken finom, a csalánéhoz hasonló szőrök találhatók. Ha a méreggel érintkező bőrfelületet később napnak tesszük ki, akkor felhólyagosodik, kisebesedik, viszket, a későbbi gyógyulás után pedig feketés-lilás hegek maradnak vissza.

Mindez azonban semmi ahhoz képest, hogy szembe kerülve a méreg akár egy életen át tartó vakságot is okozhat: Németországban évi tíz-tizenötezer olyan balesetet regisztrálnak, ahol időleges vagy végleges vakságot, bőrirritációkat okozott a medvetalp. A helyzetet nehezíti, hogy maga a növény szinte mindenütt megtalálható, már hazánkban is: Keszthely környékén és a Tisza egyes szakaszain már tömegesen nő.

Hogyan ismerheted fel?

Mivel már itthon is megjelent, nem árt tisztában lenni a kaukázusi medvetalp külső-belső tulajdonságaival, hiszen így tudod csak jó messzire elkerülni. A növény 2-5 méter magasra nő, meglehetősen igénytelen a tápanyagellátást illetve szára vaskos, és liláspiros foltokkal borított, levélnyele üreges, levelei összetettek, mély bemetszésekkel felületükön. Maguk a levelek is nagyra nőnek, akár egy-két méter szélesek is lehetnek, a csomós, fehér virágok pedig tavasztól nyár végéig bújnak meg közöttük a nagy ernyős virágzaton. Évelő, nagyon erős növény, így ha egy helyen megkapaszkodott, onnan igen nehéz kiirtani. Magjai akár 7-15 éven át csíraképesek, így még ha nagy nehézségek árán ki is szedték a növényt a földből, bármikor újra kinőhet elszórt magjaiból. A kaukázusi medvetalpat egyébként kivágni is alig lehet: azonnal újra kihajt egészen addig, míg a mélyre nyúló gyökérrészt teljesen el nem távolítják a földből. Gyomirtókkal sem érdemes próbálkozni, mert azok is csak a föld feletti hajtások ellen hatásosak.

Más növény is irritálhat

Ha sokat túráztok a szabadban, vagy nagy kertetek van, akkor fontos, hogy tisztában legyetek az irritáló növények nevével, kinézetével. Legtöbben ismerjük a csalánt, mely rövid ideig tartó, fájdalmas hólyagokat okoz, de mérges szömörcéről már kevesebben hallottak, pedig égő, vörös, viszkető kiütéseket okoz, melyek több napig megmaradhatnak. Bizonyos kerti virágok vagy szobanövények mindemellett nemcsak bőrirritációt, de mérgezéses tüneteket is okozhatnak, főleg akkor, ha kisgyermek vagy háziállat rágja meg őket - velük is érdemes jó előre megismerkedni, nehogy bajt okozzanak.

http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20130704-mariatovis-az-ev-gyogynovenye.html http://www.life.hu/ez-zsir/20130530-csipkebogyo-a-cvitamintartalma-miatt-gyogyit-es-szepit.html http://www.life.hu/gyogyulj/20130528-mergezo-novenyektiszafa-ricinus-bazsarozsa-ezekkel-vigyazz.html

A természetnek is szüksége van barátokra.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat